13C-19F csatlakozók és 19F NMR eltolódások cikloalkil, bicikloalkil és szteroid monofluor vegyületek1

a 13C-19F csatlakozók sztereospecifitását 20 aliciklusos vegyületekkel vizsgáljuk. Egy 168-tól 214 Hz-ig terjedő kötéscsatlakozó a megfelelő 13C-H kapcsolási állandók függvényében ábrázolható. Összehasonlításképpen a 13C-1h csatlakozásokat a norboraán és az adamantán esetében határozzuk meg, és az utóbbi vegyület hídfő C-H kötésénél jelentős s karaktert jeleznek. Az egyik kötés és a geminális tengelykapcsoló (18 és 24 Hz között) nem függ jelentősen a szterikus környezettől. A vicinális tengelykapcsolókkal erős függőség alakul ki a torziós szögektől, amely a Karplus funkció. A CCCF transz-elrendezések tipikus értékei 10 Hz körül vannak, 1,5 Hz-nél kisebb gauche-szögek esetén. A vicinális tengelykapcsolókat lényegesen megváltoztatják az elektronegatív szubsztituensek és a részt vevő szénatomok hibridizációs változásai. A cikloalkilfluoridokkal megfigyelt 3J értékeket a megfelelő szénhidrogének modellgeometriája alapján értelmezzük. Az oldószer és a hőmérsékletváltozás hatása egy kötéscsatlakozásra korlátozódik. A ciklohexánszármazékok 19F eltolódása folyamatosan magasabb mezőben van axiális fluor (~20 ppm – rel), de egyébként nincs jelentős kapcsolat a szomszédos kötések orientációjával, sem a Ca-F szénatomok 13C eltolódásával vagy a megfelelő egykötésű csatlakozókkal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.